Szülinapi buli

-        Áhhhh!!!! Már megint elfelejtettem…

Csütörtök reggel Lexa emlékeztetett a szülinapomra. A lányokkal megbeszélték, hogy Ő lesz majd a szülinapi kém. Egész héten apró dolgokat kérdezgetett. „Mi a kedvenc virágod?”, „Melyik a kedvenc színed?”, „A fagyit, vagy a sütit szereted jobban?”…stb. A munka elvonta a figyelmem, és nem is gondoltam, hogy a csapat komolyan gondolja a bulit, így gyorsan el is felejtettem az egészet.

A csapat a lányok lakásán csináltak egy kisebb bulit. Mivel nem sok embert ismertem még a városban, ezért inkább közelibb barátokat hívtak el, akiknek bemutattak. Többen idolok, modellek, de volt egy-két olyan ember, akit Lexa elhívott, mint leendő jó munkakapcsolat, remélve, hogy kicsit jobban megismerjük egymást.

Munka után nagyon fáradt voltam, de Lexa nem engedett haza, hanem majdhogynem betuszkolt az autójába, és a lányok lakásához vitt. Egész addig nem esett le a dolog, amíg meg nem láttam JJ-t egy hatalmas virágcsokorral a kezében. Kinyitotta a kocsiajtót, majd a kezembe nyomta a csokrot.

-        Boldog születésnapot!

Hatalmas mosollyal az arcán átölelt, majd becsukta a kocsiajtót, és belém karolt, úgy irányított, hogy merre menjek. Mikor beértünk, a bejárati ajtót is kinyitotta előttem, majd mikor beléptem, mindenki egyszerre kezdte énekelni a szülinapi dalt, a végén pedig tapsoltak, és konfettit dobáltak.

Nem hittem a szememnek. Annyira boldog voltam, hogy az a kevés ember is ilyen boldogan, ilyen ujjongással fogad. A srácok, és a lányok, akiket már ismertem, oda jöttek hozzám, átöleltek, gratuláltak, majd szép sorban bemutattak mindenkinek, akiket még nem ismertem. Még SuJu-s, SNSD-s és más bandatagok is voltak. Csak egy valaki nem volt ott.

Körbe-körbe forogtam, és kerestem a tekintetemmel.

-        Mi a baj? – nyújtott egy pohár pezsgőt JJ.

-        Nem! Semmi! – bólogattam.

-        Ha YooChunt keresed, ne aggódj! Jönni fog!

-        Ha nem jön se érdekel!

-        Aha! Persze! – mosolygott egyet, aztán ment tovább.

Rám hagyta a dolgot, én meg inkább odamentem Yunhohoz beszélgetni. Vele olyan jól el lehet társalogni, de mindenki mással is, aki ott volt.

-        Úgy fél órával később JJ megint odajött hozzám.

-        Még mindig Őt keresed?

-        Ugyan miért keresném?

-        Figyeltelek! Folyamatosan a bejáratot nézed.

-        Hülyeség!

-        Az arcodra van írva minden! Mindenesetre itt van! Megérkezett.

Vállamnál fogva megfordított, hogy rálássak az ajtóra. Mickyvel abban a pillanatban találkozott a tekintetünk. Átverekedte magát a táncoló tömegen, majd egy szál rózsával felköszöntött.

-        Van egy másik ajándékunk is a számodra!

-        Hmm?

Megfordult, és féloldalasan az ajtó felé mutatott. Mint a Vörös-tenger Mózes parancsára, úgy nyílt meg az út köztünk, és a bejárati ajtó között. A zene is lehalkult. Nem hittem a szememnek. Örömömben, és meglepettségemben gondolkodás nélkül….

Na de a többit majd később, had emésszen titeket a kíváncsiság. *o*