Sziasztok! Ismét itt
vagyok, hogy boldogítsalak titeket!
Hulla vagyok,
de azért még összeszedem magam, és írok nektek! J
Szóval, ahogy
már mondtam, egy elég komoly projektbe kezdtem Lexával. Ez az első önálló
bemutatóm. Eddig csak apámnak segítettem, egy-két ruhát terveztem az ő
bemutatóira, de ezúttal rám bízta az egész munkát. Lexa nagyon sokat segített.
Ő vitte a „marketinget” én pedig igyekeztem kiötleni a terveket.
A múltkor
kissé bepöccentem, hogy a fürdőruhákkal nem haladok előrébb. Lexa feldobta az
ötletet, hogy mivel mindannyiunkra ráfér a lazítás, menjük el egy fürdőbe. Még
azon a hétvégén elmentünk. Mindenki eljött, még JJ nővére, és Yunho modell
partnere. A hétvége nagyon szuperül sikerült. Rengeteget bohóckodtunk,
lazítottunk, és életemben először hivatásos masszőrök gyúrták át minden
porcikámat. Isteni érzés volt. :3 Háromszor repetáztam belőle. :P
Annyira
kikapcsolódtam, hogy még az ihletvonat is elgázolt, és egy este alatt
összehoztam mind a 10 fürdő öltözék tervét. Mikor megmutattam a többieknek,
mind csodálták. Bár, kicsit sajnáltam Heo-t. Szegénynek egy olyan cuccot dobtam
össze, aminek már a tervétől is izzani kezdett az arca, úgy elpirult. Khm… hát,
ez most így sikerült. Lehet, a pasik fel fogják falni, ha azt meglátják, de
hogy JJ nem fogja tudni megállni, az is biztos… de hogy őszinte legyek, az Ő
fürdőgatyája sem lett piskóta.
Szóval,
nagyon jól sikerült a hétvége. Sajnos, a folytatás már nem tűnt olyan
biztatónak. Visszamentünk dolgozni, és épp a ruhákat varrtuk, amikor Lexa
hívást kapott. Sepillanat alatt fal fehérré változott az arca. Éreztem, hogy
valami baj van. Mikor közölte, hogy Janho megint kórházban van, a szívroham
kerülgetett. Így is annyira nehezen mentem bele a műtéte után, hogy tényleg ő legyen
a modellem, most megint elbizonytalanodtam, de annál sokkal nagyobb volt az
aggodalmam. Egész úton a kórház felé azon imádkoztam, hogy ne legyen komoly
baja. Mire beértünk, már a gipszet rakták a kezére. A táncpróbán megszédült, és
elesett. Szerencsére nem a műtött, hanem a másik kezét ütötte be, de még így is
elég komolynak tűnt. Ha a jobb kezét veri be, a műtét után biztos sokkal
szerencsétlenebbül járt volna. Mikor minden kész volt, megérkeztek a
vérvizsgálat eredményei is. Nem hittünk a fülünknek…. Végre egy örömhír. :3 De
ez TITOK!!!!! Hahaha
A múltkor
nagy nehezen meggyőzött, hogy felengedjem a kifutóra, de ezek után… Nagyon nem
szeretném felküldeni. És ha nem veszik le a gipszet a bemutató előtt, akkor
kénytelen leszek bevetni a „titkos fegyvereim”. addig pedig az ő ruháihoz
összeszedek olyan kiegészítőket, amik takarják a csuklóját. Nehezen ugyan, de
Janho meggyőzött, pontosabban megfenyegetett, hogy ha nem engedem fel a
kifutóra, akkor nem lesz többé a barátom. Szóval, tudjátok a választ… Varrtam
kesztyűket, kendőt, bármit, ami takar és megy az öltözékéhez.
Szóval csak
belementem, és továbbra is titokban tartottuk az állapotát. Nyakunkon a
bemutató, úgyhogy nem engedhetem meg magamnak a kényelmet, vagy az
idegeskedést.
Azóta túl
vagyunk az utolsó próbákon is, és holnap lesz a nagy nap. Úgy izgulok, hogy
szinte beleremeg minden porcikám. Az az egy nyugtat, hogy a többiek mind itt
vannak, élvezik a dolgot, és beleadnak apait-anyait.
Minden
rendben fog menni, ahogy megbeszéltük, ahogy próbáltuk…
Legalábbis
ezt hittem egész egy órával ezelőttig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése